Első tanítási nap

Aug. 19. - Szerda
Lejegyezve: csüt. 23.55

Reggel fél kilencre kellet órára menni. Elõtte jegyzetet akartunk venni, de nagyon drága lett volna és nem is értünk oda idõben. Én a metro elõtt be is köszöntem Liviéknek, mert láttam, hogy úgysem érem el a korábbit...
Pedagógia óra volt Winche-vel, az osztályfõnökkel. Érdekes volt, az elsõ részben a névsorolvasás után mindenki elénekelte a himnuszát és leírta, mit jelent az elsõ sor, ill. az eredeti nyelven. Kiderült, hogy szépen éneklünk együtt Zsuzsival, nagyon tetszett a többieknek, meg is tapsoltak. Aztán kellett mondókát vagy gyerekdalt is elõadni, nálunk ez a Süss fel, Nap volt, magyarázattal. El kellett mondani, mi jelemmzõ a meséinkre. Összességében nagyon jó volt a feladat is, sokat nevettünk és sokmindent megtudtunk egymás országáról. Pl. a spanyolok nem használják a himnuszuk szövegét, nem is tudják, mert így mutatják, hogy el akarják felejteni, ami Franco idejében volt.
Az oroszok himnusza állandóan változik, a görögöké harcias...
A kínai lány rögtönzött írástörténet-kiselõadást tartott. Érdekes volt, s mivel kínai tanár akar lenni, ügyesen magyarázott. Rengeteget beszél és nagyon lelkesen, bár kicsit zavarban volt. Igaz, gyorsasága és kiejtése miatt csak kis része érthetõ. Egyébként meg se szólalt szinte, így kicsit egy felhúzós játék érzetét keltette bennem.
Szünet után nem is tudom már, mi volt. Az angol tanárnõ feladatott adott hétfõre. 6 téma közül (vásárlás, tömegközlekedés, öltözködés, viselkedés, utca, szociális élet) kell kettõt kidolgozni, melyekben kérdésekre kell válaszolni, s így egy elõadást kerekíteni vegyes csoportokban. Én a spnyol és a görög fiúval és Christinnel vagyok együtt.

Másnapra (mára) olvasandó szövegeket kezdtünk kutatni (könyvet a könyvtárban, de persze nem ment, mert nincs meg), lehetõleg anélkül, hogy meg kelljen venni az elsõ compendiumot is. Elég volt a 2. is, ami 142 NOK volt. A könyv is 125 lenne. Rékának megvolt a cikk a compendiumból, átküldte, kinyomtattuk. Mint aki jól végezte dolgát, elmentünk boltba, aztán kiderült, megvan Rékának a Maalouf könyv is. Én vissza a fõsulira nyomtatni, Zsuzsi haza a cuccal. (Az én kenyeremet is vitte szerencsére.) Jó idõ múlva értem vissza a koliba. Elkezdtünk olvasni-szótárazni. Kín-keservesen, órák alatt elolvastunk 9,5 A/4-es oldalt, ami kb. 6 mondatban összefoglalható lenne. Ráadásul nem is láttuk értelmét. (Még most se.) Közben már nagyon kiakadtunk, s az járt a fejünkben, vajon hányan szenvedik végig rajtunk kívül a csoportból ezt a szerencsétlen nyomtatványt?!
De a kedves vallás és filozófiatanár feladott még 36 oldalt egy könyvbõl. Úgy döntöttük, azzal egyedül harcolunk. A metrón hazafele el is kezdtem, eljutottam 3-4 oldalig. Itthon nyelvleégetõs-leveses vacsora után hullán folytattam, eljutottam a 7. oldalig mikor is bealudtam, és sokkal késõbb (egy után) felébredtem. Inkább le is kapcsoltam a villanyt és aludtam reggelig, reméltem, majd reggel befejezhetem.